Villany SOR busszal a Margitszigetre

Egy újabb tesztbusz az Árpád hídnál.. ezúttal viszont nem a győri Credok egyike érkezett a BKV-hoz, hanem a cseh SOR egy busza. A Credokat gyártó Kravtex a SOR licence alapján kezdett el buszokat gyártani, később ugyan saját fejlesztésekkel haladtak előre, mégis sok momentumban látványosan egyszerre haladt a SOR fejlesztéseivel. A szeptember 27 és október 4 között próbázott busz azonban nem kinézetével hódít, hiszen nem a legfrissebb dizájn követője. A buszt hajtó villanymotor és működéshez energiát szolgáltató lítium-ion akkumulátor azonban már érdekessé teszi.

Egy fokkal távolabbról.. egy Ikarus 280-as társaságában. A busz a Margit híd továbbra is csúszó felújítása miatt még mindig csonkán (Árpád híd - Centenáriumi emlékmű) közlekedő 26-os vonalon közlekedik. Mivel a busz egy töltéssel kb. 110-160 kilométer megtételére képes nincs is forgalomban reggeltől estig, csak déltől cirka nyolc órát. A megtehető távot persze több tényező befolyásolja (pl. a megállások száma). A busz típusa, pusztán a pontosság kedvéért: SOR EBN 10,5 City. A Credo buszokhoz hasonlóan a járműhosszra utal, ami egészen pontosan 10,37 méteres.

A hagyományos hajtású 'puttonyos' 10,5-ös SOR buszokkal ellentétben a busz tetősíkja nem követi az utastéri lépcsőt. A megoldás a megnövelt tengelytáv lett. A hátsó tengely mögött rész teljesen az elektromos berendezéseké, padlótól a plafonig. Hiába nincs 'puttyony' a hátán, a növelt tengelytáv miatt az első és hátsó túlnyúlás arányát vesztette, ami az egész kocsit furcsává teszi. Mondjuk a kissé kaotikus reklám matrica se sokat segít, ami egyébként a szlovák Magastátra téli turizmusát hirdeti, élen Tátralomniccal. Az eredeti rendszámán látható PP (miszerint a Poprádi járásban lett bejegyezve) is arra utal, hogy nem csak hirdeti a Tátrát, de síbuszként ki is vette részét a forgalomból.

Egykor még lóvasút közlekedett a szigeten, utolsó városi üzemként egészen 1927-ig. Ma már csak gumikerekű 'kisvasúttal' lehet megcsodálni a sziget szépségeit. Valamint a szigetet észak-déli irányban átszelő út valamely BKV-s járatával. Utóbbi talán olcsóbb, bár kevesebb élvezettel is kecsegtet :) Sokan a szigetre bevezetett trolibuszt vizionálnak, nekik lehet alternatíva a villany hajtásos busz. A második képen látszik a busz ajtókiosztása. Elöl egy feles, majd két dupla szárnyú, meglehetősen közel egymáshoz.

A busz egyik érdekes műszerfali részlete. A kilométerórán túl nincs fordulatszámmérő (hisz nincs hagyományos motor) hanem helyette az akkumulátor töltöttségét láthatja a vezér. A feszültség 20%-ig eshet a napi munkavégzés közben. A teszt idejére a kelenföldi buszgarázs a jármű otthona ahol ELMŰ villanykutat telepített, méghozzá éppen olyat mint második képen, igaz azt a Felvonulási téren lőttem, mikor az országos járművezetői vetélkedő versenyzői Nabiztak ott. Az Elektromos Mobilitás Program személtető eszköze azonban a Fiat 500-as képében egy jóval kisebb 'versenyző' :)

Nézzünk szét kicsit bent.. az első feles ajtótól viszonylag keskeny út vezet az utastérhez, majd hamar el is érkezünk az első ajtóhoz. Majd mindössze három ülésnyivel hátrébb kezdődik a második ajtó is. Összességében a beltér nem hat nagynak, viszonylag kevés emberrel is teltnek hat. A tömeg érzést a busz fő különlegessége, a hagyományos motor hiánya is fokozza, mivel a villanymotor szinte teljesen hangtalan az emberi neszek, beszélgetések jóval hangosabbnak hatnak. Ugyanígy egészen idegesítően hangosnak tűnik a vezetőfülkéből az index hangja, például. A csendnek köszönhetően az ember sebességérzetét is könnyen átveri a SOR.

Egy újabb kinti kép. A hátsó ablak hiánya és a reklám matrica és a rövid túlnyúlás a hátsó Rába (!) tengelytől ismét erősíti a már emlegetett furcsa arányokat. Egyébként egészen megszokható. A hátsó kijelző hiányában a viszonylatszám megjelenítését matricázással oldották meg, ugyanígy a beltérben is matricára kerültek a vonal megállói.

A busz közepén, a két ajtóval szemben egészen sok állóhely található, majd két lépcsőfok leküzdése után pár ülőhely és a busz végéhez is értünk. A hátsó ablak hiánya a belső térérzetet is rontja.

Végül két búcsú kép a Népfürdő utcai megállóból. Ez a környék nekem valahogy nem Budapestes.. kevés helyen érzem így magam, de a második képet nézve kifejezetten valami mai Csehszlovákos érzésem van, a régi blokkok némi modernebb irodaépítészettel vegyítve, némi autópálya hangulattal fűszerezve. Mindegy is, mivel ez a villanybusz cirka kétszer annyiba kerül mint a nem villany változat, teljes mértékben felejtős, hogy tesztelgetésen túl valaha is látunk ilyet a városban. Vagy bármit ami új.. addig is örüljünk, hogy némi magyar is található ebben a buszban, a Rába hátsótengelynek és az orosházi üvegeknek hála :)