Südbahn múzeum Mürzzuschlag
Mürzzuschlag a Semmering vasút 'távolabbi' vége, a vasútállomás szomszédságában itt található a Südbahn múzeum. A múzeum az osztrák déli vasútvonal (Südbahn, Bécs-Graz-Trieszt), a vonal részét képző Semmering vasút és lényegében építője, üzemeltetője (1923-ig) a K. u. K. azaz császári és királyi Déli Vaspályatársaság, röviden Déli Vasút emlékhelye. Részint. Valamint a magyar nyelvű tájékoztatójuk szerint Ausztria legnagyobb vasúti közlekedési múzeuma. Következzék a gyűjtemény pár darabja.
A múzeum területére belépve egy kisebb teremben a vasút kialakulásától indulunk, majd egy újabb kis helyiségben három, a vasútvonal építéséhez köthető egyén szobra fogadja a látogatót. Ő éppen Habsburg-Lotaringiai János főherceg (úgy is mint Erzherzog Johann Baptist Joseph Fabian Sebastian von Österreich). A stájer herceget a sok háborúskodás közben Széchenyihez hasonlóan Angliában megcsapta a mozdony füstje, a Semmeringi vasút pályavonalának kitűzése köthető a nevéhez.
A szobrok után rögtön be is lépünk a csarnokba ahol a kiállítás nagyja található. Képek, tárgyi emlékek, egy épülő viadukt makettje, egy személykocsi első, másod, harmad osztályának beltere és többek közt terepasztal is található itt. És Hans a 98 éves keskeny nyomtávú (760mm) gőzös.
A csarnok legnagyobb és legmegkapóbb kiállítási tárgya ez a kissé leharcolt gőzös. Eredetileg a Német Birodalmi Vasút (DRB) mozdonya volt 52 5422-es pályaszámon. Igazi háborús igáslónak készült, '43-45 között még német kézben dolgozott, majd szovjet hadizsákmányként folytatta pályafutását '66-ig. Ekkor lett Jugoszlávvá JŽ-ЈЖ 33-329 pályaszámon.
Útban a körfűtőház felé se marad érdekességek nélkül az ember. Az út a múzeum mögött nem éppen múzeumi, hiszen itt még most is a vasút kiszolgáló irodái működnek. Itt áll az ÖBB egykoron 16darabot számláló, 1950-53 között forgalomba állt 1040-es villanymozdonyának egyike (háttérben a kiállítás csarnokával) míg a szomszédos vágányon egy felsővezetékes munkakocsi után sorozva két kopott személykocsi állt. Az első pályaszáma B4ip 22 208-as. Ha az ember a talpa alá is néz találni itt vasaljas felépítményű vágányokat is ami kevéssé gyakori.
Meg is érkeztünk a körfűtőházhoz. Habár most is aktív vasúti élet van az állomáson a jelek szerint karbantartói szerepét elvesztette a hely, hiszen a múzeum az ezen munkákra szakosított épületeket kapta meg. Költséghatékonyság a vasúton, múzeum a népnek :)
A múzeum karéja két részre osztható, az elsőt kicsit szokatlan módon a pályafenntartási gépek uralják. Ezen a részen a hátsó fal mentén hajtányok igen széles választéka sorakozik. Persze a pályafenntartó gépek között is akad olyan teherautó ami eredetileg nem vasúti munkákra volt szánva, hiszen látszik, hogy csak utólag kapott vaskerekeket.
A hajtányok egyik feltűnő színű darabja, bár kevésbé hat érdekesen mint az a teherkocsi amihez egy utcai motort szereltek, csak a gumikerekeit hagyta el :) Többféle technikai megoldás, változatos felépítményű
A következő csarnokban néhány nagyobb vas ácsorog, köztük egy majdnem 160 éves gőzőssel. Mivel azonban eddig csak képeken láttam Krokodilt így egy kicsit tátva is maradt a szám. Mivel egy több mint 90 évvel ezelőtt tervezett sorozatról van szó, nem meglepő a gőzmozdonyokra is jellemző csatlórudas, bonyolult tengelyelrendezés. Ez a darab a svájci vasutak Ce 6/8 típusú, 13257 pályaszú gépe, külön kis érdekessége, hogy a magyar vasút fennállásának 150. évfordulóján rendezett angyalföldi járműparádén is tiszteletét tette.
A Krokodil mögött álló 1042 005-7 vezetőállásán készült az első kép. A döntött kazánú, méteres nyomtávú fogaskerekű gőzös ritkább látványosság mint egy ÖBB villanymozdony. Az 1887 és 1928 között üzemelt salzburgi Gaisbergbahn 1-es kisgőzöse a 250 ezrelékes emelkedőn fergeteges 7 km/órás sebességgel repesztett a hegyre :)
Nagy vonalakban ennyi a mürzzsuchlagi Südbahn (Déli Vasút) múzeumról. Egy pillantás a fűtőházra kívülről. Mürzzuschlag után ugorjunk át a szomszédos Semmeringre. A múzeumhoz ugyan nem kapcsolódik, de a Déli Vasút egy újabb épületével ismerkedhetünk meg..
Miután a vasút megépült a környék fejlődése is nagyobb lendületet vett, hiszen már könnyebben megközelíthetővé vált a bécsiek számára. A Déli Vasút kihasználva az új helyzetet szálloda építésbe kezdett. Habár az 1880-as évek elején a Südbahnhotel volt Semmering első nagy szállodája jelenleg elhagyatottan, kihasználatlanul, kissé omladozva uralja a tájat. Az ezer méteres tengerszint feletti magasságon álló, gyönyörű panorámát nyújtó hotel megépülte után néhány évvel több riválist is kapott, a Panhans régi fényében tündökölve csupán másfél kilométerre található tőle.
A második világháború után indult meg a hanyatlása, az emberek nem a fővároshoz közeli helyeket keresték. Lassan mindenkinek lett autója, így a távolabbi vidékek, akár Olaszország lett a kikapcsolódni vágyók fő úticélja. A Südbahn hotel pedig szép lassan hanyatlásnak indult, eredeti értékeit, berendezéseit a változó tulajdonosoknak, átépítéseknek "hála" elvesztette. Öt éve liechtensteini befektetők kezében van, de látszólag az új, egyébként nagyon jól mutató zöld, mázas csereken kívül sok újítás nem látszik az épületen.
Mürzzuschlag a Semmering vasút 'távolabbi' vége, a vasútállomás szomszédságában itt található a Südbahn múzeum. A múzeum az osztrák déli vasútvonal (Südbahn, Bécs-Graz-Trieszt), a vonal részét képző Semmering vasút és lényegében építője, üzemeltetője (1923-ig) a K. u. K. azaz császári és királyi Déli Vaspályatársaság, röviden Déli Vasút emlékhelye. Részint. Valamint a magyar nyelvű tájékoztatójuk szerint Ausztria legnagyobb vasúti közlekedési múzeuma. Következzék a gyűjtemény pár darabja.
A múzeum területére belépve egy kisebb teremben a vasút kialakulásától indulunk, majd egy újabb kis helyiségben három, a vasútvonal építéséhez köthető egyén szobra fogadja a látogatót. Ő éppen Habsburg-Lotaringiai János főherceg (úgy is mint Erzherzog Johann Baptist Joseph Fabian Sebastian von Österreich). A stájer herceget a sok háborúskodás közben Széchenyihez hasonlóan Angliában megcsapta a mozdony füstje, a Semmeringi vasút pályavonalának kitűzése köthető a nevéhez.
A szobrok után rögtön be is lépünk a csarnokba ahol a kiállítás nagyja található. Képek, tárgyi emlékek, egy épülő viadukt makettje, egy személykocsi első, másod, harmad osztályának beltere és többek közt terepasztal is található itt. És Hans a 98 éves keskeny nyomtávú (760mm) gőzös.
A csarnok legnagyobb és legmegkapóbb kiállítási tárgya ez a kissé leharcolt gőzös. Eredetileg a Német Birodalmi Vasút (DRB) mozdonya volt 52 5422-es pályaszámon. Igazi háborús igáslónak készült, '43-45 között még német kézben dolgozott, majd szovjet hadizsákmányként folytatta pályafutását '66-ig. Ekkor lett Jugoszlávvá JŽ-ЈЖ 33-329 pályaszámon.
Útban a körfűtőház felé se marad érdekességek nélkül az ember. Az út a múzeum mögött nem éppen múzeumi, hiszen itt még most is a vasút kiszolgáló irodái működnek. Itt áll az ÖBB egykoron 16darabot számláló, 1950-53 között forgalomba állt 1040-es villanymozdonyának egyike (háttérben a kiállítás csarnokával) míg a szomszédos vágányon egy felsővezetékes munkakocsi után sorozva két kopott személykocsi állt. Az első pályaszáma B4ip 22 208-as. Ha az ember a talpa alá is néz találni itt vasaljas felépítményű vágányokat is ami kevéssé gyakori.
Meg is érkeztünk a körfűtőházhoz. Habár most is aktív vasúti élet van az állomáson a jelek szerint karbantartói szerepét elvesztette a hely, hiszen a múzeum az ezen munkákra szakosított épületeket kapta meg. Költséghatékonyság a vasúton, múzeum a népnek :)
A múzeum karéja két részre osztható, az elsőt kicsit szokatlan módon a pályafenntartási gépek uralják. Ezen a részen a hátsó fal mentén hajtányok igen széles választéka sorakozik. Persze a pályafenntartó gépek között is akad olyan teherautó ami eredetileg nem vasúti munkákra volt szánva, hiszen látszik, hogy csak utólag kapott vaskerekeket.
A hajtányok egyik feltűnő színű darabja, bár kevésbé hat érdekesen mint az a teherkocsi amihez egy utcai motort szereltek, csak a gumikerekeit hagyta el :) Többféle technikai megoldás, változatos felépítményű
A következő csarnokban néhány nagyobb vas ácsorog, köztük egy majdnem 160 éves gőzőssel. Mivel azonban eddig csak képeken láttam Krokodilt így egy kicsit tátva is maradt a szám. Mivel egy több mint 90 évvel ezelőtt tervezett sorozatról van szó, nem meglepő a gőzmozdonyokra is jellemző csatlórudas, bonyolult tengelyelrendezés. Ez a darab a svájci vasutak Ce 6/8 típusú, 13257 pályaszú gépe, külön kis érdekessége, hogy a magyar vasút fennállásának 150. évfordulóján rendezett angyalföldi járműparádén is tiszteletét tette. 
A Krokodil mögött álló 1042 005-7 vezetőállásán készült az első kép. A döntött kazánú, méteres nyomtávú fogaskerekű gőzös ritkább látványosság mint egy ÖBB villanymozdony. Az 1887 és 1928 között üzemelt salzburgi Gaisbergbahn 1-es kisgőzöse a 250 ezrelékes emelkedőn fergeteges 7 km/órás sebességgel repesztett a hegyre :)
Nagy vonalakban ennyi a mürzzsuchlagi Südbahn (Déli Vasút) múzeumról. Egy pillantás a fűtőházra kívülről. Mürzzuschlag után ugorjunk át a szomszédos Semmeringre. A múzeumhoz ugyan nem kapcsolódik, de a Déli Vasút egy újabb épületével ismerkedhetünk meg..
Miután a vasút megépült a környék fejlődése is nagyobb lendületet vett, hiszen már könnyebben megközelíthetővé vált a bécsiek számára. A Déli Vasút kihasználva az új helyzetet szálloda építésbe kezdett. Habár az 1880-as évek elején a Südbahnhotel volt Semmering első nagy szállodája jelenleg elhagyatottan, kihasználatlanul, kissé omladozva uralja a tájat. Az ezer méteres tengerszint feletti magasságon álló, gyönyörű panorámát nyújtó hotel megépülte után néhány évvel több riválist is kapott, a Panhans régi fényében tündökölve csupán másfél kilométerre található tőle.
A második világháború után indult meg a hanyatlása, az emberek nem a fővároshoz közeli helyeket keresték. Lassan mindenkinek lett autója, így a távolabbi vidékek, akár Olaszország lett a kikapcsolódni vágyók fő úticélja. A Südbahn hotel pedig szép lassan hanyatlásnak indult, eredeti értékeit, berendezéseit a változó tulajdonosoknak, átépítéseknek "hála" elvesztette. Öt éve liechtensteini befektetők kezében van, de látszólag az új, egyébként nagyon jól mutató zöld, mázas csereken kívül sok újítás nem látszik az épületen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése