Évtizedes szokásomhoz híven idén is (bár tavaly nem) ellátogattam Döbröntére, s bár sok közlekedési kép meglehetősen kevés készült hozok egy bejegyzést. Utamat a Déli pályaudaron kezdtem, Győrig a 44-es Flirt repített, mely ekkor (júl. 22) még egy hónapos se volt és csak két újabb gép volt nála forgalomban. Győrben lőttem a nyitóképet, a háttérben a tetőn dolgozó munkásokon túl vonatom, a Celdömölkig tartó Bz+pót+pót szerelvény ácsorog.
Győrben már sokszor jártam, ugyanakkor mindig csak átutazóban.. most is csak 20 percem volt ami arra volt elég, hogy vegyek egy Kisalföldet az újságosnál és sétáljak picit a buszok közt. Ezután elhelyezkedtem a hátsó Bz pótkocsiban a 'panoráma ablaknál'. Pápán volt 16 percem eljutni a buszpályaudvarig amit végül 8 perc alatt teljesítettem (kb kilométeres táv).
Bizony, a Bakony volánt is megcsapta az új idők szele. A Pápa-Ganna-Döbrönte vonalon 2007-ben még hasonló gépen utaztam mint a képen látható DUL-848, most egy Credo EC12-es szállított (FLR-316). Bár a légkondi jól esett, mégis kár. A kihasználtság alacsony, a menetrend elég ritkás kínálatról ad számot.. igaz, Ganna lakossága nagyjából 300 fő, Döbröntét pedig kb. 270-en lakják és itt a kis bakonyi falunál még az út is végéhez ér.
Ha már Döbrönte.. az egyetlen tömegeket megmozgatni képes látványosság a faluban a lovaskocsin és a napi pár buszjáraton kívül a várhegy oldalában lévő sífelvonó. Állítólag 500 méteres pálya van (volt?) itt. Mivel eddig mindig csak nyáron jártam erre bővebben nem tudok nyilatkozni róla, de ha más nem... szánkózni jó lehet itt :)
A csárdától a Hasik hotel felé. Hajnalban, nemkicsit kómásan tartottam haza, ekkor egy Mercedes O815 kisbusz szállított (KUE-651). Fényképezni nem volt időm, ekkor is max. 15 percem volt Pápán a vasútig eljutni és jegyet venni. Haza a szombathelyről jövő gyors Halberstadti kocsijában szenvedtem. 180 kilométer úgy, hogy izomlázasan a lábam se tudtam rendesen kinyújtani a szűkös ülésközben. Elég kellemetlen volt, node valahogy hazaértem.
A kenyérgyár helyén már csak ennyit talál az ember. A homlokzati épületek kerítésként még állnak, a hajdani bolt épülete még szintén a szebb időkről mesél, de a munkagépek lassan munka nélkül maradnak. Az internet útvesztői közt, talán az első voltam aki a bontásról képet hozott. Az Urbanista a 8ker blog, és a tegnapi Metropol újság is hivatkozott a "Közeg blogra". A történet a végéhez ér, de egy-két képpel még adós vagyok.
A kisház megmaradt homlokzata, ezúttal a főépület Százados úttal párhuzamos szárnyát bontják. 
Tavasszal és bontás közben. A kárpitos számából is egyre kevesebb látszik már.
Ez az épület is eltűnt időközben, nomeg rengeteg törmeléket is elszállítottak már, mint az a nyitóképen is látható. A környék a szokásosnál is porosabb mostanság. A Stróbl Alajos utcai épületek nagyrészéből is már csak a homlokzat maradt és a Hős utca-Százados út sarkon álló épületből is csak egy nagy halom maradt.
A romok közt három kémény állt még, a Metropolban megjelent képen éppen az egyiket döntik ezek közül, magam csak a legkisebb, Hős utcai résznél álló kémény bontásának előzményét láttam tegnapelőtt reggel.
Előzmények:
Fogyatkozik a Fővárosi kenyérgyárFogyatkozik a Fővárosi kenyérgyár 2.
2009. július 1-én átvették a Volvók a hatalmat a debreceni helyi buszközlekedésben. Mint egy kis rövid bejegyzésben magam is beszámoltam róla a Hajdú Volán helyét a Cívisbusz Konzorcium vette át, így eltűntek az Ikarusok, MAN-ok, Solarisok, Jelczek helyettük egységes, Volvo flotta dolgozik. A csuklósok azoknak akik a BKV és a Volánbusz gépein utaztak már nem fognak meglepetést okozni, a Székesfehérváron készült gépek adott esetben viszont igen. Sajnos az összeszerelés minősége még mindig döcögős.
Habár a buszok korszerű, GPS alapú utastájékoztató berendezéssel vannak ellátva, valamint digitális homlok- és oldalkijelzővel ezek egyelőre nem vagy csak hibásan működnek, jópár járaton előkerültek a hagyományos homloktáblák és az A4-es lapok. Az ilyesmit sajnos sokan megjegyzik. A megállói utastájékoztatás sem áll még a helyzet magaslatán. Én a szolgáltatóváltás másnapján, másodikán látogattam el a Cívis városba, kicsit buszoztam erre-arra, azonban hamar rá lehet unni, hiszen bármerre megy az ember mindenütt ugyanazok az egyen buszok, ami üzemeltetői szempontból előnyös lehet, nekem inkább unalmasnak tűnt.
Bármi időrend nélkül négy kép a 490-es Bengáliról aki 45 évvel és 2 nappal korábban Budapesten 1221-es pályaszámmal kezdte meg szolgálatát. Debrecenben 1983 óta szolgál.
További két Benga. A sétáló utcában a belvárosban nem nagyon tudtam fotózni, sajnos elég felhős volt, de így legalább muszáj volt keresnem valami más környéket.
Típuscsere. KCSV6, azon szériának is a prototípusa az első képen ami kinézetre még mindig kissé eltér a sorozat többi tagjától. 1993-ban ez a villamos vitte el az Industria kiállítás Nagydíját. '94-ben megfordult Miskolcon, járt Pesten a Körúton is... természetesen új otthonát is megismerhette. Végül '97-ben megérkezett a Ganz-Hunslettől a többi 10 kocsi is.
További két kép róluk. A jövő Debrecenben is érdekesnek ígérkezik. Szeged és Miskolc mellett itt is megindult az új járműbeszerzési tender, ami azonban az időközben rendkívül meggyerngült forint árfolyam miatt meglehetősen döcögősen halad. Eredmény egyelőre nincs. Egyrészt az új járművekkel tuják majd kiváltani a Bengálikat, de ami még fontosabb... kell a jármű a tervezett kettes vonalra.
Világoskékkel a tervezett kettes villamos, mely a Debrecen Plaza megállónál ágazik ki a már meglévő 1-es vonalból. Zöld és piros színnel a trolivonalakat jelezték. A térkép forrása és további információk itt érhetők el: A debreceni 2-es villamos (pdf)
Egy MDmot szerelvény, illetőleg a vezérkocsis vége. Fogyatkozóban vannak már ezek a piros mellékvonali szerelvények a MÁV-nál, magam talán csak egyszer, Bátaszék és Kiskunhalas közt utaztam vele. Debrecentől szokás szerint a vasútállomáson búcsúztam ahol a kánikulában még 20 percet késett is az IC-m. Zárásként egy reklám, egy lakótelepi panel oldaláról. Mivel hasonlót Zágrábban láttam utoljára, ott is a városra jellemző villamostípussal ezért megörültem neki. Debrecen az élet Coke oldalán. Mondjuk én nem iszom ilyen izéket... :)
Mint arról már beszámoltam megkezdték a Százados úti, Fővárosi kenyérgyár bontását. A munkálatok a bejegyzés óta eltelt másfél hónap alatt sem álltak meg, lassan minden épület elfogy.
Ajánljuk a Fővárosi sütőipari vállalat termékeit! A kenyérgyár oldalában a közelmúltig működött is egy pékség mely a Józsefvárosi Sütőipari és Kereskedelmi Rt. szaküzlete volt.
Az 1-es villamos Hős utcai megállójától csak pár lépést kellett megtenni a friss péksütiért. Berendezése meglehetősen ódivatú volt...
A Százados úti kerítést megszakító, megfeketedett tetejű házikóból is már csak a homlokzati fal maradt meg, ablakán benézve lehangoló a látvány.
Tőlem szokatlanul, egy nem saját kép... találtam csupán. Idillikus, békebeli hangulatot áraszt, az akkor még városszéli kenyérgyár (ne feledjük, 1909-ben, 100 éve épült!). A kép a mai Hungária körút irányából jeleníti meg az épületegyüttest.
Az előtérben lévő épület mellyel a bontást kezdték már eltűnt, a második képen jól kivehető a régi képen is látott két épület.
Előbb a jobb széli csarnok esett a gépek áldozatául, majd kicsit nem figyeltem és hirtelen a nagy épület is a semmibe lett.
A főbejárat felől lomtalanítás képe fogadja az utcában sétálókat. A bontással nem finomkodtak, pár dolog azonban túlélte a dúlást, gondolom valamely vastelepen végzik majd.
A témában még várható bejegyzés tőlem. Igaz, akkor már csak a megmaradt nagy semmit tudom majd bemutatni...
Az utóbbi időben meglehetősen ritkán látni a fővárosi síneken a lassan már két éve nyugdíjba vonult UV típust. Múlt hétfőn egy kétkocsis szerelvény tartott zuglói 'otthonából' Budára, majd onnan Kamaraerdőbe ahol a Magyar Televízión futó Most a Buday! című főzőműsor felvételén segédkezett. A műsor vendége Megasztáros pacsirtánk, Varga Pisti volt. Akit érdekel mi készült az UV-n kapcsoljon az m1-re május 23-án, szombaton 11:30-kor.
Tátra, UV és Ganz. A budai villamosközlekedés három meghatározó típusa a Bocskai útnál. 
Kamaraerdő ferencvárosi tanuló villamossal. Szintén múlt heti, bár nem hétfői. Egy hétre ugyanis Budára költözött a két tanuló Ganz, 7671 és 1305, hogy a most végző tanfolyam 'versenyzői' megismerkedhessenek jövendőbeli vonalaikkal. Hétfőn a Fehérvári út mellé gyűlt fotósok akik délután az UV-t várták, először 1305-öt fotózhatták, majd rögtön utána az UV-t. Mondhatni közlekedési fórumos találkozó volt. Hisz 05-öt Közeg vitte, az UV-t SzFeri, a sínek mellett pedig gyűltek a fotós nickek. Sőt, útközben a csíkos, 7671-is megérkezett az ellenkező irányból.
Hopp, szóval 05-öt akkor pont én vezettem.. :o)
Egy újabb év, egy újabb MaViTE különjárat. Míg tavaly Tátra villamosaink 30. évét ünnepeltük, ezúttal május 9-én az egyesület ötödik születésnapja adta az indokot egy újabb villamosozáshoz. Ezúttal két Hannoveriként közismert, TW6000-es típusú síndöcögénnyel tettünk rendhagyó utazást Budán. Mivel a típus az elmúlt évek során csak a Pesti oldal vonalain járt, sokakat érdekelt miként is bizonyít a Duna túlpartján. Képemen a négyeshatos elágazásánál látható a csatolt Hannoveri szerelvény.
A Bocskai úti rendelőintézet elől indult a menet, sajnos elég borongós időben. Csatoltan mentünk Budafok Városház térig, majd vissza a Bocskai útig ahol szétcsatolták a szerelvényt. Ezután a Móricz Zsigmond körtéren át a Villányi út felé folytattuk utunkat. A tavaly épült vágánykapcsolaton először közlekedett villamos utasokkal. Egyelőre azonban nincs sok esély, hogy a rendszeres forgalomban is szerepet kapjon az átkötés. A Budaörsi úttól visszatértünk a Bocskai úthoz, majd a Rakpart felől megérkeztünk a Moszkva térre.
Végre elkezdett sütni a nap. Szerencsénkre a nap hátralévő részében nagyrészt napos is maradt az idő. Az első képen hármas együttállás, míg a másodikon a Szabadság híd lezárása miatt a Moszkva térre terelt 47-es villamossal együtt sütkérezik 1545, aki az első digitális kijelzős a Hannoverik közül.
Villamosunk útban a hegyre. A hegyipálya bizony egy picit nagy falatnak bizonyult, sebességünk a felfelé vezető úton közel sem volt észvesztő :o)
Farkasrét, végállomás. A hurok jövőjével kapcsolatban nem hallani túl sok jót, valószínű hamarosan búcsúzhatunk tőle. Sajnos fent a hegyen a gazban jött ki igazán az allergiám. Ez sajnos nem tett a hangulatomnak, se.
118-as villamos, útban Budagyöngye felé háttérben a Körszállóval. :)
1569 és 1545, különmenetünk két kocsija, ugyanott.. néhány perc eltéréssel. A Hűvösvölgy előtti íveknél járunk. A meredek domboldalon való mászkálásban nekem nagy segítséget nyújtottak a hosszú fűszálak. Amik pár nappal később le lettek vágva :)
Ismét Moszkva tér. 56-os villamosnak álcázva érkezik villamosunk a már nem használt hurokhoz. Majd menetünk két gépe egymás mellé állt. Ezúttal az egykori zugligeti villamosnak álcázza magát 1545.
Ismét a János kórháznál. Majd ismét a Tabánnál, igaz ezúttal fotómegállás keretében a vár alatt.
Ismét a Körúton. Sietős megállás következet a Margitszigetnél. Mikor autók nem voltak a képben akkor két bringás állt be a villamos mögé, mire őket sikerült onnan kiimádkozni addigra pedig végeláthatatlan sorban jöttek az autók és a követő körúti Combino. Végül ezt az autós képet választottam, ez jobban érezteti a megállás hangulatát.
Zárásként tettünk egy 'megeletés' kitérőt a Kossuth térhez a Jászai Mari téri vágánykapcsolaton keresztül. Az első képen az első Ganzzal áll villamosunk a második pedig a Parlement előtti együttállás helyett. Addigra beborult sajnos.. A Blaha Lujza téren ért véget a menet... ott a hosszú 62-es megjelenése óta már nem szokatlan a típus.
Köszönet a napért a szervezőknek!
Évtizedes szokásomhoz híven idén is (bár tavaly nem) ellátogattam Döbröntére, s bár sok közlekedési kép meglehetősen kevés készült hozok egy bejegyzést. Utamat a Déli pályaudaron kezdtem, Győrig a 44-es Flirt repített, mely ekkor (júl. 22) még egy hónapos se volt és csak két újabb gép volt nála forgalomban. Győrben lőttem a nyitóképet, a háttérben a tetőn dolgozó munkásokon túl vonatom, a Celdömölkig tartó Bz+pót+pót szerelvény ácsorog.
Győrben már sokszor jártam, ugyanakkor mindig csak átutazóban.. most is csak 20 percem volt ami arra volt elég, hogy vegyek egy Kisalföldet az újságosnál és sétáljak picit a buszok közt. Ezután elhelyezkedtem a hátsó Bz pótkocsiban a 'panoráma ablaknál'. Pápán volt 16 percem eljutni a buszpályaudvarig amit végül 8 perc alatt teljesítettem (kb kilométeres táv).
Bizony, a Bakony volánt is megcsapta az új idők szele. A Pápa-Ganna-Döbrönte vonalon 2007-ben még hasonló gépen utaztam mint a képen látható DUL-848, most egy Credo EC12-es szállított (FLR-316). Bár a légkondi jól esett, mégis kár. A kihasználtság alacsony, a menetrend elég ritkás kínálatról ad számot.. igaz, Ganna lakossága nagyjából 300 fő, Döbröntét pedig kb. 270-en lakják és itt a kis bakonyi falunál még az út is végéhez ér.
Ha már Döbrönte.. az egyetlen tömegeket megmozgatni képes látványosság a faluban a lovaskocsin és a napi pár buszjáraton kívül a várhegy oldalában lévő sífelvonó. Állítólag 500 méteres pálya van (volt?) itt. Mivel eddig mindig csak nyáron jártam erre bővebben nem tudok nyilatkozni róla, de ha más nem... szánkózni jó lehet itt :)
A csárdától a Hasik hotel felé. Hajnalban, nemkicsit kómásan tartottam haza, ekkor egy Mercedes O815 kisbusz szállított (KUE-651). Fényképezni nem volt időm, ekkor is max. 15 percem volt Pápán a vasútig eljutni és jegyet venni. Haza a szombathelyről jövő gyors Halberstadti kocsijában szenvedtem. 180 kilométer úgy, hogy izomlázasan a lábam se tudtam rendesen kinyújtani a szűkös ülésközben. Elég kellemetlen volt, node valahogy hazaértem.
